S mit gondtalan utazot a végtelen felé,
útját keresve, melyről letért.
Letért, mert hinni nem akart a szépben és a végtelenben.
Így a végtelen találta meg apró lényként.
Apró lény, mely más töröl fakad.
Szeretetben született, melynek oly szépnek kéne lenni-e, mint a szerelemnek.
S e változás hatalmába tudja-e keríteni, fel tud-e rá készülni?
Szépsége lelkének úgy fakul, ahogy testének létezése.
Bizonytalanság kígyózva lelkében szakad újra ketté.
Levelek, melyeket senki sem olvas.
Nem olvassátok, mert nem érdekel Titeket,
mi van Velem.
Mi van Bennem.
Megvetve néztek Rám, nem értve tetteimet.
Tudom nem is akarjátok.
Egy nap
mikor felébred.
Rájön mit vesztett el.
A sok játék bizonytalanság
mit szült.
Mit eredményezett.
A szüntelen keresés
várakozás, láthatatlanság,
hová vezetett.
Lehet-e még szép, boldog,
csintalan, bátor.
Bátor ki a legszebb szerelmet kaphatja?
Szerelem, ami mindent elsöpör.
Elsöpri a könnyeket, félelmet, várakozást és azt a sok rossz döntést,
mi körülvette a remek mesét.
S ki vagy Te,
kit nem ismerek,
nem látok, csak hallok.
Nem látok, mert láthatatlan.
Érzék mely kísért.
Kísért szüntelen.
Mikor foglak észrevenni,
ha még egyáltalán akarod.
Akarod-e hogy lássalak?
Akarod-e érezni?
Akarod-e birtokolni?
S majd kibaszott nagy űr marad a lelkedben,
melyet nem tudod ki, mikor fogja újra megtölteni.
A veszteség érzése hatalmába kerít,
mert tudod, hogy valami véget ért.
Véget ért, ami fáj, amivel nem tudsz mit kezdeni.
Tán egy nap valami új kezdődik.
Mikor lelked megbékél.
Megbékél, mert élned kell!
Csodák mely várnak Rád.
Csodák melyek élettel töltenek meg.
Élet mely közel áll hozzád.
Álmodtam egy világot,
melyben Te voltál a párom.
Szebb minden csillagnál.
Csillagod ott van,
ott ragyog.
Nézem, nézem, de nem találom.
Valahol valami elveszett.
Elveszett, de megtalálom.
Megtalálom Önmagam.
Magam, mely élettel tölt el.
Élet, mely oly csodássá válhat.
Csoda melyet egy gyermek szíve tölthet meg.
Szív, mely mindennél többet remél.
Remény, mely közeli.
Gyógyulni, gyógyulni kell,
ezt ne felejtsd!!!!!!!
Ez az év is eltelt
merengve,
mi lehetett.
Lehetett volna.
Ha az a volna ott nem volna.
Minden szebb volna.
Mit kérsz, nem tudom megadni,
vagy inkább csak félek adni.
Hópihe mely megérintett
oly közel esett
melyet Téged is érintett.
Közelséged felemelt,
mely lázba vitt.
Lázba mit Neked szeretnék adni.
Csöppnyi lány szívében ott ég a vágy
szivében a vágy, mi rátalált.
Gyűrű csillan kis kezén
Szívem szakad öröm e day.